Örkény István - Tóték

​Tóték című kisregény – az Egyperces novellák mellett – Örkény István (1912-1979) legismertebb és legjellegzetesebb műve.
A könyv alakban először 1967-ben megjelent rövid, alig százoldalas írásban a szerző az abszurd és a groteszk csúcsait
ostromolja – nem véletlen, hogy a kisregény, illetve az abból készült színpadi adaptáció nem egy mondata szállóigévé vált.
("Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?") Igaz, ez nem egyedül Örkény érdeme, hiszen a történet alapján Latinovits Zoltán és
Sinkovits Imre főszereplésével készült, Isten hozta, őrnagy úr című, 1969-es Fábri Zoltán-film nagyban hozzájárult ahhoz,
hogy Tótékat az egész ország megismerje. A Tóték drámaváltozatát nagy sikerrel játszották külföldön is, többek között
franciául is bemutatták, s az előadás 1971-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját. Kétségtelen, hogy Örkény e
remekműve meg is érdemelte ezt a díjat, hiszen benne olyan mondatok követik egymást, mint ez: „Kedves Mariska, ha esetleg
egy pópának öltözött öregasszony lépes mézet akarna sóra cserélni, legyen szíves, lövesse főbe.” vagy ez: „Még senki se
szökött meg azért, mert szájában (kizárólag elővigyázatossági okokból) egy zseblámpát tartott.”